Az öt természettörvény

Minden élőlény a túlélésre törekszik. A túlélés lényege az alkalmazkodás, reagálás a külvilág eseményeire, kihívásaira, veszélyeire. Amelyik létforma nem képes reagálni, változni, alkalmazkodni az életképtelen. Az alkalmazkodás feltétele, hogy az életfunkciók módosuljanak, az egyes szervek szervrendszerek nagyobb vagy csökkentett teljesítménnyel működjenek. Ezek a folyamatok nem véletlenszerűen, találomra történnek az élőlényekben, így az emberben sem. Pontos mechanizmusok, állandó kontroll és irányítás alatt zajlik minden változás. Ennek az összefüggéseit, folyamatát írta le dr. Hamer és nevezte el az Új Orvostudomány öt biológiai természettörvényének.

  1. Az első természettörvény – A rák (vagy rákkal egyenértékű  megbetegedések) vastörvénye

Minden elváltozás, megbetegedés, egy érzelmi megrázkódtatással indul be, amely súlyos, drámai, elszigetelten megélt konfliktus eredménye.  Ez a folyamat három szinten, lélekben, az agyban és az adott szerven zajlik egyszerre, egyidőben. A konfliktus érzelmi tartalma határozza meg, hogy melyik szerv és annak agyi vezérlőközpontja lesz érintett az elváltozásban.

  1. A második természettörvény – A két szakasz törvénye

Minden természetes elváltozás (megbetegedés) két szakaszból áll, amennyiben sor kerül a konfliktus megoldására. Az első, úgynevezett hideg szakasz, -konfliktus aktív (KA) szakasz- során a helyzethez való alkalmazkodás-túlélés érdekében változás történik az adott szerven: szövetgyarapodás, szövetcsökkenés, funkciókimaradás, funkció növekedés. A második, úgynevezett meleg szakasz – konfliktus megoldás utáni (MU) szakasz-során helyreállítás, visszaépülés, gyulladás, szövet elbontás, újjáépülés történik.

KA szakasz jellegzetességei: a vegetatív idegrendszer szimpatikus túlsúlya= szimpatikotónia

Általános tünetek- hideg végtagok, álmatlanság, étvágytalanság, súlyveszteség, feszültségérzés, hiperaktivitás=megoldáskeresés a konfliktusra, helyzetre. Lelki tünetek: nincs megnyugvás, érzelmi kilengések, túláradás, kényszeres gondolkodás. Agyi tünetek: körkörös, céltáblaszerű, CT felvételeken látható góc az adott szervet vezérlő agyi központon (Hameri góc). Szervi tünetek: gyorsított alkalmazkodás a szerv funkcióinak megfelelő módon, a 3. természettörvényben leírt szabályok szerint.

MU szakasz jellegzetességei: a vegetatív idegrendszer paraszimpatikus túlsúlya=vagotónia

Általános tünetek: meleg végtagok, hőemelkedés, láz, gyengeség-pihenés iránti igény, fokozott étvágy, súlygyarapodás. Az „A” utószakaszban az epileptokrízisig ödéma képződés, a „B” utószakaszban fokozott vizeletürítés. Lelki tünetek: megnyugvás, megkönnyebbülés, a kényszeres gondolkodás megszűnése. Agyi tünetek: az agyi relé körkörös elváltozása beödémásodik, a gyűrűk fokozatosan eltűnnek az „A” utószakaszban, majd a „B” utószakaszban hegesedés, helyreállítás történik. Szervi tünetek: „A” utószakaszban az epileptokrízisig ödéma képződés, a „B” utószakaszban az ödéma fokozatosan megszűnik, a helyreállítás a 3. természettörvényben leírt szabályok szerint megtörténik.

Epileptokrízis EK jellegzetességei: átmeneti visszakapcsolás a konfliktus aktív szakaszba mindhárom szinten (lélek-agy-szerv). Gyorsított üzemmód a visszatekintésre, emlékezésre. Rövid, de a tüneteket tekintve a legnehezebb időszaka egy Értelmes Biológiai Különprogramnak, régi nevén megbetegedésnek.

  1. A harmadik természettörvény- a megbetegedések ontogenetikus -csíralemez- központú rendszere

Az embrionális fejlődés során kialakuló csíralemezekből – entoderma, mezoderma, ektoderma- fejlődik ki az összes szervünk.

A csíralemez származás határozza meg:

a) hogy melyik konfliktus típus melyik szerven indít be elváltozást.

b) hogy a KA szakaszban szövetgyarapodás (daganatképződés), vagy szövetcsökkenés (sorvadás) történik.

c) hogy hol lesz az agyban a Hameri góc

d) hogy a MU szakaszban melyik mikroorganizmus fajta vesz részt a helyreállításban.

 

  1. A negyedik természettörvény – a mikroorganizmusok ontogenetikus -csíralemez -központú rendszere.

A mikroorganizmusok – gombák, baktériumok, vírusok- velünk szimbiózisban élő szövetségeseink. Szaporodásuk, jelenlétük, nem véletlenszerű és semmiképpen nem ártó szándékú. Jelen vannak a helyreállítás folyamatainál, de nem ők okozzák a tüneteket, még akkor sem, ha éppen ott nagyobb számban vannak jelen. Jelenlétük szabályozását is a agy végzi, összhangban a biológiai különprogram lefutásával.

  1. Az ötödik természettörvény- a kvintesszencia, a megértés törvénye.

Minden kétszakaszú biológiai különprogramnak (megbetegedésnek) biológiai célja, értelme, rendeltetése van: alkalmazkodás egy adott konfliktus helyzethez.

 

az öt természettörvény